Arisztotelész
Hungarian
Etymology
From Ancient Greek Ἀριστοτέλης (Aristotélēs).
Pronunciation
Proper noun
Arisztotelész
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | Arisztotelész | Arisztotelészek |
accusative | Arisztotelészt | Arisztotelészeket |
dative | Arisztotelésznek | Arisztotelészeknek |
instrumental | Arisztotelésszel | Arisztotelészekkel |
causal-final | Arisztotelészért | Arisztotelészekért |
translative | Arisztotelésszé | Arisztotelészekké |
terminative | Arisztotelészig | Arisztotelészekig |
essive-formal | Arisztotelészként | Arisztotelészekként |
essive-modal | — | — |
inessive | Arisztotelészben | Arisztotelészekben |
superessive | Arisztotelészen | Arisztotelészeken |
adessive | Arisztotelésznél | Arisztotelészeknél |
illative | Arisztotelészbe | Arisztotelészekbe |
sublative | Arisztotelészre | Arisztotelészekre |
allative | Arisztotelészhez | Arisztotelészekhez |
elative | Arisztotelészből | Arisztotelészekből |
delative | Arisztotelészről | Arisztotelészekről |
ablative | Arisztotelésztől | Arisztotelészektől |
non-attributive possessive - singular |
Arisztotelészé | Arisztotelészeké |
non-attributive possessive - plural |
Arisztotelészéi | Arisztotelészekéi |
Possessive forms of Arisztotelész | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | Arisztotelészem | Arisztotelészeim |
2nd person sing. | Arisztotelészed | Arisztotelészeid |
3rd person sing. | Arisztotelésze | Arisztotelészei |
1st person plural | Arisztotelészünk | Arisztotelészeink |
2nd person plural | Arisztotelészetek | Arisztotelészeitek |
3rd person plural | Arisztotelészük | Arisztotelészeik |