Arisztotelész

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:
Wikipedia hu

Etymology[edit]

From the Ancient Greek Ἀριστοτέλης (Aristotélēs).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒristotɛleːs]
  • (file)
  • Hyphenation: Arisz‧to‧te‧lész

Proper noun[edit]

Arisztotelész

  1. Aristotle

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative Arisztotelész Arisztotelészek
accusative Arisztotelészt Arisztotelészeket
dative Arisztotelésznek Arisztotelészeknek
instrumental Arisztotelésszel Arisztotelészekkel
causal-final Arisztotelészért Arisztotelészekért
translative Arisztotelésszé Arisztotelészekké
terminative Arisztotelészig Arisztotelészekig
essive-formal Arisztotelészként Arisztotelészekként
essive-modal
inessive Arisztotelészben Arisztotelészekben
superessive Arisztotelészen Arisztotelészeken
adessive Arisztotelésznél Arisztotelészeknél
illative Arisztotelészbe Arisztotelészekbe
sublative Arisztotelészre Arisztotelészekre
allative Arisztotelészhez Arisztotelészekhez
elative Arisztotelészből Arisztotelészekből
delative Arisztotelészről Arisztotelészekről
ablative Arisztotelésztől Arisztotelészektől
Possessive forms of Arisztotelész
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Arisztotelészem Arisztotelészeim
2nd person sing. Arisztotelészed Arisztotelészeid
3rd person sing. Arisztotelésze Arisztotelészei
1st person plural Arisztotelészünk Arisztotelészeink
2nd person plural Arisztotelészetek Arisztotelészeitek
3rd person plural Arisztotelészük Arisztotelészeik

Derived terms[edit]