jelzőtűz

Hungarian

Etymology

jelző (“signaling”) +‎ tűz (“fire”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjɛlzøːtyːz]
• Hyphenation: jel‧ző‧tűz
• Rhymes: -yːz

Noun

jelzőtűz (plural jelzőtüzek)

1. beacon

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	jelzőtűz	jelzőtüzek
accusative	jelzőtüzet	jelzőtüzeket
dative	jelzőtűznek	jelzőtüzeknek
instrumental	jelzőtűzzel	jelzőtüzekkel
causal-final	jelzőtűzért	jelzőtüzekért
translative	jelzőtűzzé	jelzőtüzekké
terminative	jelzőtűzig	jelzőtüzekig
essive-formal	jelzőtűzként	jelzőtüzekként
essive-modal	—	—
inessive	jelzőtűzben	jelzőtüzekben
superessive	jelzőtűzön	jelzőtüzeken
adessive	jelzőtűznél	jelzőtüzeknél
illative	jelzőtűzbe	jelzőtüzekbe
sublative	jelzőtűzre	jelzőtüzekre
allative	jelzőtűzhöz	jelzőtüzekhez
elative	jelzőtűzből	jelzőtüzekből
delative	jelzőtűzről	jelzőtüzekről
ablative	jelzőtűztől	jelzőtüzektől
non-attributive possessive - singular	jelzőtűzé	jelzőtüzeké
non-attributive possessive - plural	jelzőtűzéi	jelzőtüzekéi

Possessive forms of jelzőtűz
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	jelzőtüzem	jelzőtüzeim
2nd person sing.	jelzőtüzed	jelzőtüzeid
3rd person sing.	jelzőtüze	jelzőtüzei
1st person plural	jelzőtüzünk	jelzőtüzeink
2nd person plural	jelzőtüzetek	jelzőtüzeitek
3rd person plural	jelzőtüzük	jelzőtüzeik

Further reading

• jelzőtűz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN