számtan

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by SurjectionBot (talk | contribs) as of 20:07, 26 October 2021.
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szám (number) +‎ tan (study, theory)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsaːmtɒn]
  • Hyphenation: szám‧tan
  • Rhymes: -ɒn

Noun

[edit]

számtan (plural számtanok)

  1. (mathematics) arithmetic

Usage notes

[edit]

Not to be confused with számelmélet.

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative számtan számtanok
accusative számtant számtanokat
dative számtannak számtanoknak
instrumental számtannal számtanokkal
causal-final számtanért számtanokért
translative számtanná számtanokká
terminative számtanig számtanokig
essive-formal számtanként számtanokként
essive-modal
inessive számtanban számtanokban
superessive számtanon számtanokon
adessive számtannál számtanoknál
illative számtanba számtanokba
sublative számtanra számtanokra
allative számtanhoz számtanokhoz
elative számtanból számtanokból
delative számtanról számtanokról
ablative számtantól számtanoktól
non-attributive
possessive - singular
számtané számtanoké
non-attributive
possessive - plural
számtanéi számtanokéi
Possessive forms of számtan
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. számtanom számtanaim
2nd person sing. számtanod számtanaid
3rd person sing. számtana számtanai
1st person plural számtanunk számtanaink
2nd person plural számtanotok számtanaitok
3rd person plural számtanuk számtanaik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • számtan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN