új

See also: uj and uJ

Hungarian

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *wuďe (“new”). Cognates include Komi-Zyrian выль (vyľ), Mari, Finnish uusi and Estonian uus.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈuːj]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -uːj

Adjective

új (comparative újabb, superlative legújabb)

1. new

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	új	újak
accusative	újat	újakat
dative	újnak	újaknak
instrumental	újjal	újakkal
causal-final	újért	újakért
translative	újjá	újakká
terminative	újig	újakig
essive-formal	újként	újakként
essive-modal	—	—
inessive	újban	újakban
superessive	újon	újakon
adessive	újnál	újaknál
illative	újba	újakba
sublative	újra	újakra
allative	újhoz	újakhoz
elative	újból	újakból
delative	újról	újakról
ablative	újtól	újaktól
non-attributive possessive - singular	újé	újaké
non-attributive possessive - plural	újéi	újakéi

Antonyms

• régi

Derived terms

• újból
• újdon
• újhodik
• újít
• újonc
• újonnan
• újra
• újráz
• újság
• újszerű
• újul

 

Compound words

• Új-Dél-Wales
• Új-Guinea
• Új-Kaledónia
• Új-Zéland
• újbeszél
• Újdelhi
• újév
• újfajta
• újhold
• Újpest
• újszülött
• Újtestamentum
• Újvilág

 

(Expressions):

• új seprű jól seper

Further reading

• új in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN