régi

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: regi, regí, and reĝi

French

[edit]

Participle

[edit]

régi (feminine régie, masculine plural régis, feminine plural régies)

  1. past participle of régir

Further reading

[edit]

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

rég +‎ -i (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈreːɡi]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ré‧gi
  • Rhymes: -ɡi

Adjective

[edit]

régi (comparative régebbi or régibb, superlative legrégebbi or legrégibb)

  1. old (not new; compare öreg (not young))
    Synonym: ó
    Antonym: új

Usage notes

[edit]
  • A more archaic comparative variant is régibb. Use régebbi instead.
  • When speaking of people, use öreg (old), except if the duration of an acquaintance is meant: öreg barát (elderly friend) vs. régi barát (long-time friend).

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative régi régiek
accusative régit régieket
dative réginek régieknek
instrumental régivel régiekkel
causal-final régiért régiekért
translative régivé régiekké
terminative régiig régiekig
essive-formal régiként régiekként
essive-modal
inessive régiben régiekben
superessive régin régieken
adessive réginél régieknél
illative régibe régiekbe
sublative régire régiekre
allative régihez régiekhez
elative régiből régiekből
delative régiről régiekről
ablative régitől régiektől
non-attributive
possessive - singular
régié régieké
non-attributive
possessive - plural
régiéi régiekéi

Derived terms

[edit]
[edit]

Noun

[edit]

régi (plural régiek)

  1. (in the plural, of people) the ancients, the old folk
  2. usual, same (a previous state or situation)
    Minden marad a régiben.Everything stays / will stay the same. (literally, “in the old [way].”)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative régi régiek
accusative régit régieket
dative réginek régieknek
instrumental régivel régiekkel
causal-final régiért régiekért
translative régivé régiekké
terminative régiig régiekig
essive-formal régiként régiekként
essive-modal
inessive régiben régiekben
superessive régin régieken
adessive réginél régieknél
illative régibe régiekbe
sublative régire régiekre
allative régihez régiekhez
elative régiből régiekből
delative régiről régiekről
ablative régitől régiektől
non-attributive
possessive - singular
régié régieké
non-attributive
possessive - plural
régiéi régiekéi

Further reading

[edit]
  • régi in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN