bordájú
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]borda (“rib”) + -jú (adjective-forming suffix denoting possession or similarity)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]bordájú (not comparable)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | bordájú | bordájúak |
| accusative | bordájút | bordájúakat |
| dative | bordájúnak | bordájúaknak |
| instrumental | bordájúval | bordájúakkal |
| causal-final | bordájúért | bordájúakért |
| translative | bordájúvá | bordájúakká |
| terminative | bordájúig | bordájúakig |
| essive-formal | bordájúként | bordájúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | bordájúban | bordájúakban |
| superessive | bordájún | bordájúakon |
| adessive | bordájúnál | bordájúaknál |
| illative | bordájúba | bordájúakba |
| sublative | bordájúra | bordájúakra |
| allative | bordájúhoz | bordájúakhoz |
| elative | bordájúból | bordájúakból |
| delative | bordájúról | bordájúakról |
| ablative | bordájútól | bordájúaktól |
| non-attributive possessive - singular |
bordájúé | bordájúaké |
| non-attributive possessive - plural |
bordájúéi | bordájúakéi |
Coordinate terms
[edit]- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú