arcú
See also: arcu
Hungarian
Etymology
arc (“face”) + -ú (adjective-forming suffix denoting possession or similarity)
Pronunciation
Adjective
arcú (not comparable)
- -faced, with a …… face (having a specific kind of face)
- Synonym: képű
- egy kerek arcú nő ― a round-faced woman, a woman with a round face
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | arcú | arcúak |
accusative | arcút | arcúakat |
dative | arcúnak | arcúaknak |
instrumental | arcúval | arcúakkal |
causal-final | arcúért | arcúakért |
translative | arcúvá | arcúakká |
terminative | arcúig | arcúakig |
essive-formal | arcúként | arcúakként |
essive-modal | — | — |
inessive | arcúban | arcúakban |
superessive | arcún | arcúakon |
adessive | arcúnál | arcúaknál |
illative | arcúba | arcúakba |
sublative | arcúra | arcúakra |
allative | arcúhoz | arcúakhoz |
elative | arcúból | arcúakból |
delative | arcúról | arcúakról |
ablative | arcútól | arcúaktól |
non-attributive possessive - singular |
arcúé | arcúaké |
non-attributive possessive - plural |
arcúéi | arcúakéi |
Coordinate terms
- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú