dús

See also: dus, duś, dûs, duș, duş, đus, D'us, and düş

Hungarian

Etymology

Borrowed from a Northern Italian dialect, compare Genoese duxe (“doge”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈduːʃ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: dús
• Rhymes: -uːʃ

Adjective

dús (comparative dúsabb, superlative legdúsabb)

1. rich, plentiful
2. thick (of hair), full (of bosom)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	dús	dúsak
accusative	dúsat	dúsakat
dative	dúsnak	dúsaknak
instrumental	dússal	dúsakkal
causal-final	dúsért	dúsakért
translative	dússá	dúsakká
terminative	dúsig	dúsakig
essive-formal	dúsként	dúsakként
essive-modal	—	—
inessive	dúsban	dúsakban
superessive	dúson	dúsakon
adessive	dúsnál	dúsaknál
illative	dúsba	dúsakba
sublative	dúsra	dúsakra
allative	dúshoz	dúsakhoz
elative	dúsból	dúsakból
delative	dúsról	dúsakról
ablative	dústól	dúsaktól
non-attributive possessive - singular	dúsé	dúsaké
non-attributive possessive - plural	dúséi	dúsakéi

Derived terms

• dúsan
• dúsít
• dúslakodik
• dúsul

 

Compound words

• akciódús
• dúsgazdag
• eseménydús
• fantáziadús
• lédús

 

Expression

• dús keblű

 

Related terms

• dózse

 

Further reading

• dús in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• dús in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

---

Old Norse

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈduːs/

Noun

dús n

1. lull, dead calm