Béla

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: bela, Bela, belà, bêla, belâ, Běla, beła, and bela'

Hungarian[edit]

Béla Bartók, Hungarian composer

Etymology[edit]

EB1911 - Volume 01 - Page 001 - 1.svg This entry lacks etymological information. If you are familiar with the origin of this term, please add it to the page per etymology instructions. You can also discuss it at the Etymology scriptorium.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbeːlɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: Bé‧la

Proper noun[edit]

Béla

  1. A male given name.
    • 1963, Ferenc Sánta, Az ötödik pecsét, Budapest: Magvető Kiadó (1982), ISBN 9631412148, page 12:
      Igen jóravaló férj vált belőle, a környék lakói szerették is, de nem tudtak leszokni a régi megszólításról, amikor egyszerűen Bélának hívták. Lett aztán belőle Béla kolléga, hogy mindenki jól járjon, és senki ne veszítsen semmit.

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative Béla Bélák
accusative Bélát Bélákat
dative Bélának Béláknak
instrumental Bélával Bélákkal
causal-final Béláért Bélákért
translative Bélává Bélákká
terminative Béláig Bélákig
essive-formal Bélaként Bélákként
essive-modal
inessive Bélában Bélákban
superessive Bélán Bélákon
adessive Bélánál Béláknál
illative Bélába Bélákba
sublative Bélára Bélákra
allative Bélához Bélákhoz
elative Bélából Bélákból
delative Béláról Bélákról
ablative Bélától Béláktól
Possessive forms of Béla
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Bélám Béláim
2nd person sing. Bélád Béláid
3rd person sing. Bélája Bélái
1st person plural Bélánk Béláink
2nd person plural Bélátok Béláitok
3rd person plural Bélájuk Béláik

Derived terms[edit]

See also[edit]