alanyesetük

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

alanyeset +‎ -ük (possessive suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒlɒɲɛʃɛtyk]
  • Hyphenation: alany‧ese‧tük

Noun[edit]

alanyesetük

  1. third-person plural (single possession) possessive of alanyeset

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative alanyesetük
accusative alanyesetüket
dative alanyesetüknek
instrumental alanyesetükkel
causal-final alanyesetükért
translative alanyesetükké
terminative alanyesetükig
essive-formal alanyesetükként
essive-modal alanyesetükül
inessive alanyesetükben
superessive alanyesetükön
adessive alanyesetüknél
illative alanyesetükbe
sublative alanyesetükre
allative alanyesetükhöz
elative alanyesetükből
delative alanyesetükről
ablative alanyesetüktől