alaptalan

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

alap +‎ -talan

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɒlɒptɒlɒn]
  • Hyphenation: alap‧ta‧lan

Adjective

[edit]

alaptalan (comparative alaptalanabb, superlative legalaptalanabb)

  1. baseless, groundless, unfounded
    Synonym: megalapozatlan

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative alaptalan alaptalanok
accusative alaptalant alaptalanokat
dative alaptalannak alaptalanoknak
instrumental alaptalannal alaptalanokkal
causal-final alaptalanért alaptalanokért
translative alaptalanná alaptalanokká
terminative alaptalanig alaptalanokig
essive-formal alaptalanként alaptalanokként
essive-modal alaptalanul
inessive alaptalanban alaptalanokban
superessive alaptalanon alaptalanokon
adessive alaptalannál alaptalanoknál
illative alaptalanba alaptalanokba
sublative alaptalanra alaptalanokra
allative alaptalanhoz alaptalanokhoz
elative alaptalanból alaptalanokból
delative alaptalanról alaptalanokról
ablative alaptalantól alaptalanoktól
non-attributive
possessive - singular
alaptalané alaptalanoké
non-attributive
possessive - plural
alaptalanéi alaptalanokéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • alaptalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • alaptalan in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).