aluljáró

Hungarian

aluljáró (Visegrád, Hungary)

Etymology

alul (“below, under”) +‎ járó (“going, walking”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒlujːaːroː]
• Hyphenation: alul‧já‧ró

Noun

aluljáró

1. underpass (a passage that crosses a road, railroad or similar obstacle in a tunnel underneath it)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	aluljáró	aluljárók
accusative	aluljárót	aluljárókat
dative	aluljárónak	aluljáróknak
instrumental	aluljáróval	aluljárókkal
causal-final	aluljáróért	aluljárókért
translative	aluljáróvá	aluljárókká
terminative	aluljáróig	aluljárókig
essive-formal	aluljáróként	aluljárókként
essive-modal	—	—
inessive	aluljáróban	aluljárókban
superessive	aluljárón	aluljárókon
adessive	aluljárónál	aluljáróknál
illative	aluljáróba	aluljárókba
sublative	aluljáróra	aluljárókra
allative	aluljáróhoz	aluljárókhoz
elative	aluljáróból	aluljárókból
delative	aluljáróról	aluljárókról
ablative	aluljárótól	aluljáróktól
non-attributive possessive - singular	aluljáróé	aluljáróké
non-attributive possessive - plural	aluljáróéi	aluljárókéi

Possessive forms of aluljáró
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	aluljáróm	aluljáróim
2nd person sing.	aluljáród	aluljáróid
3rd person sing.	aluljárója	aluljárói
1st person plural	aluljárónk	aluljáróink
2nd person plural	aluljárótok	aluljáróitok
3rd person plural	aluljárójuk	aluljáróik