amatőr

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: amator and amatör

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German Amateur, from French amateur, from Latin amator[1] with +‎ -őr ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒmɒtøːr]
  • Hyphenation: ama‧tőr

Noun[edit]

amatőr ‎(plural amatőrök)

  1. amateur

Declension[edit]

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative amatőr amatőrök
accusative amatőrt amatőröket
dative amatőrnek amatőröknek
instrumental amatőrrel amatőrökkel
causal-final amatőrért amatőrökért
translative amatőrré amatőrökké
terminative amatőrig amatőrökig
essive-formal amatőrként amatőrökként
essive-modal
inessive amatőrben amatőrökben
superessive amatőrön amatőrökön
adessive amatőrnél amatőröknél
illative amatőrbe amatőrökbe
sublative amatőrre amatőrökre
allative amatőrhöz amatőrökhöz
elative amatőrből amatőrökből
delative amatőrről amatőrökről
ablative amatőrtől amatőröktől
Possessive forms of amatőr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. amatőröm amatőreim
2nd person sing. amatőröd amatőreid
3rd person sing. amatőrje amatőrei
1st person plural amatőrünk amatőreink
2nd person plural amatőrötök amatőreitek
3rd person plural amatőrjük amatőreik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2