anémia

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: anemia

French[edit]

Pronunciation[edit]

Verb[edit]

anémia

  1. third-person singular past historic of anémier

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒneːmiʲɒ]
  • Hyphenation: ané‧mia

Noun[edit]

anémia ‎(plural anémiák)

  1. anaemia

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative anémia anémiák
accusative anémiát anémiákat
dative anémiának anémiáknak
instrumental anémiával anémiákkal
causal-final anémiáért anémiákért
translative anémiává anémiákká
terminative anémiáig anémiákig
essive-formal anémiaként anémiákként
essive-modal
inessive anémiában anémiákban
superessive anémián anémiákon
adessive anémiánál anémiáknál
illative anémiába anémiákba
sublative anémiára anémiákra
allative anémiához anémiákhoz
elative anémiából anémiákból
delative anémiáról anémiákról
ablative anémiától anémiáktól
Possessive forms of anémia
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. anémiám anémiáim
2nd person sing. anémiád anémiáid
3rd person sing. anémiája anémiái
1st person plural anémiánk anémiáink
2nd person plural anémiátok anémiáitok
3rd person plural anémiájuk anémiáik