arisztokratikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German aristokratisch, from French aristocratique, from Ancient Greek ἀριστοκρατικός (aristokratikós)[1] +‎ -ikus.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒristokrɒtikuʃ]
  • Hyphenation: arisz‧tok‧ra‧ti‧kus

Adjective[edit]

arisztokratikus (comparative arisztokratikusabb, superlative legarisztokratikusabb)

  1. aristocratic

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative arisztokratikus arisztokratikusak
accusative arisztokratikusat arisztokratikusakat
dative arisztokratikusnak arisztokratikusaknak
instrumental arisztokratikussal arisztokratikusakkal
causal-final arisztokratikusért arisztokratikusakért
translative arisztokratikussá arisztokratikusakká
terminative arisztokratikusig arisztokratikusakig
essive-formal arisztokratikusként arisztokratikusakként
essive-modal
inessive arisztokratikusban arisztokratikusakban
superessive arisztokratikuson arisztokratikusakon
adessive arisztokratikusnál arisztokratikusaknál
illative arisztokratikusba arisztokratikusakba
sublative arisztokratikusra arisztokratikusakra
allative arisztokratikushoz arisztokratikusakhoz
elative arisztokratikusból arisztokratikusakból
delative arisztokratikusról arisztokratikusakról
ablative arisztokratikustól arisztokratikusaktól

References[edit]