artikulált

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

artikulál ‎(to articulate) +‎ -t

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒrtikulaːlt]
  • (file)
  • Hyphenation: ar‧ti‧ku‧lált

Adjective[edit]

artikulált (comparative artikuláltabb, superlative legartikuláltabb)

  1. articulate

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative artikulált artikuláltak
accusative artikuláltat artikuláltakat
dative artikuláltnak artikuláltaknak
instrumental artikulálttal artikuláltakkal
causal-final artikuláltért artikuláltakért
translative artikulálttá artikuláltakká
terminative artikuláltig artikuláltakig
essive-formal artikuláltként artikuláltakként
essive-modal
inessive artikuláltban artikuláltakban
superessive artikulálton artikuláltakon
adessive artikuláltnál artikuláltaknál
illative artikuláltba artikuláltakba
sublative artikuláltra artikuláltakra
allative artikulálthoz artikuláltakhoz
elative artikuláltból artikuláltakból
delative artikuláltról artikuláltakról
ablative artikulálttól artikuláltaktól

Verb[edit]

artikulált

  1. past participle of artikulál