autodidakta

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German Autodidakt ‎(autodidact). [1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒutodidɒktɒ]
  • Hyphenation: au‧to‧di‧dak‧ta

Adjective[edit]

autodidakta (not comparable)

  1. self-taught, self-educated

Noun[edit]

autodidakta ‎(plural autodidakták)

  1. autodidact, automath

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative autodidakta autodidakták
accusative autodidaktát autodidaktákat
dative autodidaktának autodidaktáknak
instrumental autodidaktával autodidaktákkal
causal-final autodidaktáért autodidaktákért
translative autodidaktává autodidaktákká
terminative autodidaktáig autodidaktákig
essive-formal autodidaktaként autodidaktákként
essive-modal
inessive autodidaktában autodidaktákban
superessive autodidaktán autodidaktákon
adessive autodidaktánál autodidaktáknál
illative autodidaktába autodidaktákba
sublative autodidaktára autodidaktákra
allative autodidaktához autodidaktákhoz
elative autodidaktából autodidaktákból
delative autodidaktáról autodidaktákról
ablative autodidaktától autodidaktáktól
Possessive forms of autodidakta
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. autodidaktám autodidaktáim
2nd person sing. autodidaktád autodidaktáid
3rd person sing. autodidaktája autodidaktái
1st person plural autodidaktánk autodidaktáink
2nd person plural autodidaktátok autodidaktáitok
3rd person plural autodidaktájuk autodidaktáik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2