bérlő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: berlo

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

bérel +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbeːrløː]
  • Hyphenation: bér‧lő

Noun[edit]

bérlő (plural bérlők)

  1. tenant, lessee, renter, rentee (one who rents property from another)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative bérlő bérlők
accusative bérlőt bérlőket
dative bérlőnek bérlőknek
instrumental bérlővel bérlőkkel
causal-final bérlőért bérlőkért
translative bérlővé bérlőkké
terminative bérlőig bérlőkig
essive-formal bérlőként bérlőkként
essive-modal
inessive bérlőben bérlőkben
superessive bérlőn bérlőkön
adessive bérlőnél bérlőknél
illative bérlőbe bérlőkbe
sublative bérlőre bérlőkre
allative bérlőhöz bérlőkhöz
elative bérlőből bérlőkből
delative bérlőről bérlőkről
ablative bérlőtől bérlőktől
Possessive forms of bérlő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bérlőm bérlőim
2nd person sing. bérlőd bérlőid
3rd person sing. bérlője bérlői
1st person plural bérlőnk bérlőink
2nd person plural bérlőtök bérlőitek
3rd person plural bérlőjük bérlőik

Verb[edit]

bérlő

  1. present participle of bérel