belügy

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

bel- +‎ ügy

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbɛlyɟ]
  • Hyphenation: bel‧ügy

Noun[edit]

belügy ‎(plural belügyek)

  1. internal affairs

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative belügy belügyek
accusative belügyet belügyeket
dative belügynek belügyeknek
instrumental belüggyel belügyekkel
causal-final belügyért belügyekért
translative belüggyé belügyekké
terminative belügyig belügyekig
essive-formal belügyként belügyekként
essive-modal
inessive belügyben belügyekben
superessive belügyön belügyeken
adessive belügynél belügyeknél
illative belügybe belügyekbe
sublative belügyre belügyekre
allative belügyhöz belügyekhez
elative belügyből belügyekből
delative belügyről belügyekről
ablative belügytől belügyektől
Possessive forms of belügy
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. belügyem belügyeim
2nd person sing. belügyed belügyeid
3rd person sing. belügye belügyei
1st person plural belügyünk belügyeink
2nd person plural belügyetek belügyeitek
3rd person plural belügyük belügyeik

Derived terms[edit]