beszélő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

beszél +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbɛseːløː]
  • Hyphenation: be‧szé‧lő

Noun[edit]

beszélő ‎(plural beszélők)

  1. speaker (one who speaks)
  2. visiting hours (in prison)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative beszélő beszélők
accusative beszélőt beszélőket
dative beszélőnek beszélőknek
instrumental beszélővel beszélőkkel
causal-final beszélőért beszélőkért
translative beszélővé beszélőkké
terminative beszélőig beszélőkig
essive-formal beszélőként beszélőkként
essive-modal
inessive beszélőben beszélőkben
superessive beszélőn beszélőkön
adessive beszélőnél beszélőknél
illative beszélőbe beszélőkbe
sublative beszélőre beszélőkre
allative beszélőhöz beszélőkhöz
elative beszélőből beszélőkből
delative beszélőről beszélőkről
ablative beszélőtől beszélőktől
Possessive forms of beszélő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. beszélőm beszélőim
2nd person sing. beszélőd beszélőid
3rd person sing. beszélője beszélői
1st person plural beszélőnk beszélőink
2nd person plural beszélőtök beszélőitek
3rd person plural beszélőjük beszélőik

Derived terms[edit]

Verb[edit]

beszélő

  1. present participle of beszél