beszélő

Hungarian

Etymology

beszél +‎ -ő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛseːløː]
• Hyphenation: be‧szé‧lő

Verb

beszélő

1. (deprecated template usage) present participle of beszél

Noun

beszélő (plural beszélők)

1. speaker (one who speaks)
2. visiting hours (in prison)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	beszélő	beszélők
accusative	beszélőt	beszélőket
dative	beszélőnek	beszélőknek
instrumental	beszélővel	beszélőkkel
causal-final	beszélőért	beszélőkért
translative	beszélővé	beszélőkké
terminative	beszélőig	beszélőkig
essive-formal	beszélőként	beszélőkként
essive-modal	—	—
inessive	beszélőben	beszélőkben
superessive	beszélőn	beszélőkön
adessive	beszélőnél	beszélőknél
illative	beszélőbe	beszélőkbe
sublative	beszélőre	beszélőkre
allative	beszélőhöz	beszélőkhöz
elative	beszélőből	beszélőkből
delative	beszélőről	beszélőkről
ablative	beszélőtől	beszélőktől
non-attributive possessive - singular	beszélőé	beszélőké
non-attributive possessive - plural	beszélőéi	beszélőkéi

Possessive forms of beszélő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	beszélőm	beszélőim
2nd person sing.	beszélőd	beszélőid
3rd person sing.	beszélője	beszélői
1st person plural	beszélőnk	beszélőink
2nd person plural	beszélőtök	beszélőitek
3rd person plural	beszélőjük	beszélőik

Derived terms

• hasbeszélő