bevett
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Verb
[edit]bevett
Participle
[edit]bevett
- past participle of bevesz
Adjective
[edit]bevett (not comparable)
- accepted, established, proven, standard
- bevett gyakorlat ― established method
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | bevett | bevettek |
| accusative | bevettet | bevetteket |
| dative | bevettnek | bevetteknek |
| instrumental | bevettel | bevettekkel |
| causal-final | bevettért | bevettekért |
| translative | bevetté | bevettekké |
| terminative | bevettig | bevettekig |
| essive-formal | bevettként | bevettekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | bevettben | bevettekben |
| superessive | bevetten | bevetteken |
| adessive | bevettnél | bevetteknél |
| illative | bevettbe | bevettekbe |
| sublative | bevettre | bevettekre |
| allative | bevetthez | bevettekhez |
| elative | bevettből | bevettekből |
| delative | bevettről | bevettekről |
| ablative | bevettől | bevettektől |
| non-attributive possessive – singular |
bevetté | bevetteké |
| non-attributive possessive – plural |
bevettéi | bevettekéi |
Further reading
[edit]- bevett in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- bevett in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).