borult

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

borul +‎ -t

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈborult]
  • Hyphenation: bo‧rult
  • Rhymes: -ult

Verb

[edit]

borult

  1. third-person singular indicative past indefinite of borul

Usage notes

[edit]

This form also occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

Participle

[edit]

borult

  1. past participle of borul

Adjective

[edit]

borult (comparative borultabb, superlative legborultabb)

  1. (meteorology) overcast
    Coordinate terms: derült, felhős

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative borult borultak
accusative borultat borultakat
dative borultnak borultaknak
instrumental borulttal borultakkal
causal-final borultért borultakért
translative borulttá borultakká
terminative borultig borultakig
essive-formal borultként borultakként
essive-modal
inessive borultban borultakban
superessive borulton borultakon
adessive borultnál borultaknál
illative borultba borultakba
sublative borultra borultakra
allative borulthoz borultakhoz
elative borultból borultakból
delative borultról borultakról
ablative borulttól borultaktól
non-attributive
possessive - singular
borulté borultaké
non-attributive
possessive - plural
borultéi borultakéi
[edit]

Further reading

[edit]
  • borult in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • borult in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).