csapatszellem

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From csapat (team) +‎ szellem (spirit).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈt͡ʃɒpɒtsɛlːɛm]
  • Hyphenation: csa‧pat‧szel‧lem
  • Rhymes: -ɛm

Noun

[edit]

csapatszellem (uncountable)

  1. team spirit

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative csapatszellem csapatszellemek
accusative csapatszellemet csapatszellemeket
dative csapatszellemnek csapatszellemeknek
instrumental csapatszellemmel csapatszellemekkel
causal-final csapatszellemért csapatszellemekért
translative csapatszellemmé csapatszellemekké
terminative csapatszellemig csapatszellemekig
essive-formal csapatszellemként csapatszellemekként
essive-modal
inessive csapatszellemben csapatszellemekben
superessive csapatszellemen csapatszellemeken
adessive csapatszellemnél csapatszellemeknél
illative csapatszellembe csapatszellemekbe
sublative csapatszellemre csapatszellemekre
allative csapatszellemhez csapatszellemekhez
elative csapatszellemből csapatszellemekből
delative csapatszellemről csapatszellemekről
ablative csapatszellemtől csapatszellemektől
non-attributive
possessive - singular
csapatszellemé csapatszellemeké
non-attributive
possessive - plural
csapatszelleméi csapatszellemekéi
Possessive forms of csapatszellem
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csapatszellemem csapatszellemeim
2nd person sing. csapatszellemed csapatszellemeid
3rd person sing. csapatszelleme csapatszellemei
1st person plural csapatszellemünk csapatszellemeink
2nd person plural csapatszellemetek csapatszellemeitek
3rd person plural csapatszellemük csapatszellemeik