destrukció

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin destructio[1] with +‎ -ció ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈdɛʃtrukt͡siʲoː]
  • Hyphenation: dest‧ruk‧ció

Noun[edit]

destrukció ‎(plural destrukciók)

  1. destruction

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative destrukció destrukciók
accusative destrukciót destrukciókat
dative destrukciónak destrukcióknak
instrumental destrukcióval destrukciókkal
causal-final destrukcióért destrukciókért
translative destrukcióvá destrukciókká
terminative destrukcióig destrukciókig
essive-formal destrukcióként destrukciókként
essive-modal
inessive destrukcióban destrukciókban
superessive destrukción destrukciókon
adessive destrukciónál destrukcióknál
illative destrukcióba destrukciókba
sublative destrukcióra destrukciókra
allative destrukcióhoz destrukciókhoz
elative destrukcióból destrukciókból
delative destrukcióról destrukciókról
ablative destrukciótól destrukcióktól
Possessive forms of destrukció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. destrukcióm destrukcióim
2nd person sing. destrukciód destrukcióid
3rd person sing. destrukciója destrukciói
1st person plural destrukciónk destrukcióink
2nd person plural destrukciótok destrukcióitok
3rd person plural destrukciójuk destrukcióik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2