dezertőr

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German Deserteur, from French déserteur (deserter)[1], from déserter (to desert) with +‎ -őr ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈdɛzɛrtøːr/
  • Hyphenation: de‧zer‧tőr

Noun[edit]

dezertőr (plural dezertőrök)

  1. deserter

Declension[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2