disszimiláció

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Borrowed from English dissimilation or German Dissimilation.[1] With Latinate -áció ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈdisːimilaːt͡siʲoː]
  • Hyphenation: disz‧szi‧mi‧lá‧ció

Noun[edit]

disszimiláció (plural disszimilációk)

  1. (phonology) dissimilation
  2. (biology) dissimilation (the metabolic process opposite of assimilation)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative disszimiláció disszimilációk
accusative disszimilációt disszimilációkat
dative disszimilációnak disszimilációknak
instrumental disszimilációval disszimilációkkal
causal-final disszimilációért disszimilációkért
translative disszimilációvá disszimilációkká
terminative disszimilációig disszimilációkig
essive-formal disszimilációként disszimilációkként
essive-modal
inessive disszimilációban disszimilációkban
superessive disszimiláción disszimilációkon
adessive disszimilációnál disszimilációknál
illative disszimilációba disszimilációkba
sublative disszimilációra disszimilációkra
allative disszimilációhoz disszimilációkhoz
elative disszimilációból disszimilációkból
delative disszimilációról disszimilációkról
ablative disszimilációtól disszimilációktól
Possessive forms of disszimiláció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. disszimilációm disszimilációim
2nd person sing. disszimilációd disszimilációid
3rd person sing. disszimilációja disszimilációi
1st person plural disszimilációnk disszimilációink
2nd person plural disszimilációtok disszimilációitok
3rd person plural disszimilációjuk disszimilációik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

Related terms[edit]

References[edit]