dobókocka

Hungarian

Etymology

dobó +‎ kocka

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈdoboːkot͡skɒ]
• Hyphenation: do‧bó‧koc‧ka

Noun

dobókocka (plural dobókockák)

1. (games) dice

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	dobókocka	dobókockák
accusative	dobókockát	dobókockákat
dative	dobókockának	dobókockáknak
instrumental	dobókockával	dobókockákkal
causal-final	dobókockáért	dobókockákért
translative	dobókockává	dobókockákká
terminative	dobókockáig	dobókockákig
essive-formal	dobókockaként	dobókockákként
essive-modal	—	—
inessive	dobókockában	dobókockákban
superessive	dobókockán	dobókockákon
adessive	dobókockánál	dobókockáknál
illative	dobókockába	dobókockákba
sublative	dobókockára	dobókockákra
allative	dobókockához	dobókockákhoz
elative	dobókockából	dobókockákból
delative	dobókockáról	dobókockákról
ablative	dobókockától	dobókockáktól
non-attributive possessive - singular	dobókockáé	dobókockáké
non-attributive possessive - plural	dobókockáéi	dobókockákéi

Possessive forms of dobókocka
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	dobókockám	dobókockáim
2nd person sing.	dobókockád	dobókockáid
3rd person sing.	dobókockája	dobókockái
1st person plural	dobókockánk	dobókockáink
2nd person plural	dobókockátok	dobókockáitok
3rd person plural	dobókockájuk	dobókockáik