egyszerűség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

egyszerű +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛcsɛryːʃeːɡ]
  • (file)
  • Hyphenation: egy‧sze‧rű‧ség

Noun[edit]

egyszerűség ‎(plural egyszerűségek)

  1. simplicity, plainness

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyszerűség egyszerűségek
accusative egyszerűséget egyszerűségeket
dative egyszerűségnek egyszerűségeknek
instrumental egyszerűséggel egyszerűségekkel
causal-final egyszerűségért egyszerűségekért
translative egyszerűséggé egyszerűségekké
terminative egyszerűségig egyszerűségekig
essive-formal egyszerűségként egyszerűségekként
essive-modal
inessive egyszerűségben egyszerűségekben
superessive egyszerűségen egyszerűségeken
adessive egyszerűségnél egyszerűségeknél
illative egyszerűségbe egyszerűségekbe
sublative egyszerűségre egyszerűségekre
allative egyszerűséghez egyszerűségekhez
elative egyszerűségből egyszerűségekből
delative egyszerűségről egyszerűségekről
ablative egyszerűségtől egyszerűségektől
Possessive forms of egyszerűség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. egyszerűségem egyszerűségeim
2nd person sing. egyszerűséged egyszerűségeid
3rd person sing. egyszerűsége egyszerűségei
1st person plural egyszerűségünk egyszerűségeink
2nd person plural egyszerűségetek egyszerűségeitek
3rd person plural egyszerűségük egyszerűségeik