ellenőr

Hungarian

Etymology

ellen +‎ őr

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛlːɛnøːr]
• Hyphenation: el‧len‧őr

Noun

ellenőr (plural ellenőrök)

1. controller, inspector, checker
2. supervisor

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ellenőr	ellenőrök
accusative	ellenőrt	ellenőröket
dative	ellenőrnek	ellenőröknek
instrumental	ellenőrrel	ellenőrökkel
causal-final	ellenőrért	ellenőrökért
translative	ellenőrré	ellenőrökké
terminative	ellenőrig	ellenőrökig
essive-formal	ellenőrként	ellenőrökként
essive-modal	—	—
inessive	ellenőrben	ellenőrökben
superessive	ellenőrön	ellenőrökön
adessive	ellenőrnél	ellenőröknél
illative	ellenőrbe	ellenőrökbe
sublative	ellenőrre	ellenőrökre
allative	ellenőrhöz	ellenőrökhöz
elative	ellenőrből	ellenőrökből
delative	ellenőrről	ellenőrökről
ablative	ellenőrtől	ellenőröktől
non-attributive possessive - singular	ellenőré	ellenőröké
non-attributive possessive - plural	ellenőréi	ellenőrökéi

Possessive forms of ellenőr
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ellenőröm	ellenőreim
2nd person sing.	ellenőröd	ellenőreid
3rd person sing.	ellenőre	ellenőrei
1st person plural	ellenőrünk	ellenőreink
2nd person plural	ellenőrötök	ellenőreitek
3rd person plural	ellenőrük	ellenőreik

Synonyms

• felügyelő