ellenőrző

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛlːɛnøːrzøː]
• Hyphenation: el‧len‧őr‧ző

Etymology 1

ellenőriz +‎ -ő

Verb

ellenőrző

1. (deprecated template usage) present participle of ellenőriz

Adjective

ellenőrző (not comparable)

1. controlling

Etymology 2

Shortened from ellenőrző könyv (literally control book).

Noun

ellenőrző (plural ellenőrzők)

1. (colloquial) report card (a small booklet containing the student's grades for one school year and a section for teachers to record individual comments about the student's work and behavior)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ellenőrző	ellenőrzők
accusative	ellenőrzőt	ellenőrzőket
dative	ellenőrzőnek	ellenőrzőknek
instrumental	ellenőrzővel	ellenőrzőkkel
causal-final	ellenőrzőért	ellenőrzőkért
translative	ellenőrzővé	ellenőrzőkké
terminative	ellenőrzőig	ellenőrzőkig
essive-formal	ellenőrzőként	ellenőrzőkként
essive-modal	—	—
inessive	ellenőrzőben	ellenőrzőkben
superessive	ellenőrzőn	ellenőrzőkön
adessive	ellenőrzőnél	ellenőrzőknél
illative	ellenőrzőbe	ellenőrzőkbe
sublative	ellenőrzőre	ellenőrzőkre
allative	ellenőrzőhöz	ellenőrzőkhöz
elative	ellenőrzőből	ellenőrzőkből
delative	ellenőrzőről	ellenőrzőkről
ablative	ellenőrzőtől	ellenőrzőktől
non-attributive possessive - singular	ellenőrzőé	ellenőrzőké
non-attributive possessive - plural	ellenőrzőéi	ellenőrzőkéi

Possessive forms of ellenőrző
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ellenőrzőm	ellenőrzőim
2nd person sing.	ellenőrződ	ellenőrzőid
3rd person sing.	ellenőrzője	ellenőrzői
1st person plural	ellenőrzőnk	ellenőrzőink
2nd person plural	ellenőrzőtök	ellenőrzőitek
3rd person plural	ellenőrzőjük	ellenőrzőik