elméleti

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

elmélet +‎ -i

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛlmeːlɛti]
  • (file)
  • Hyphenation: el‧mé‧le‧ti

Adjective[edit]

elméleti (comparative elméletibb, superlative legelméletibb)

  1. theoretical

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative elméleti elméletiek
accusative elméletit elméletieket
dative elméletinek elméletieknek
instrumental elméletivel elméletiekkel
causal-final elméletiért elméletiekért
translative elméletivé elméletiekké
terminative elméletiig elméletiekig
essive-formal elméletiként elméletiekként
essive-modal
inessive elméletiben elméletiekben
superessive elméletin elméletieken
adessive elméletinél elméletieknél
illative elméletibe elméletiekbe
sublative elméletire elméletiekre
allative elméletihez elméletiekhez
elative elméletiből elméletiekből
delative elméletiről elméletiekről
ablative elméletitől elméletiektől

Derived terms[edit]