eltűnt

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

eltűnik +‎ -t

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛltyːnt]
  • Hyphenation: el‧tűnt
  • Rhymes: -yːnt

Verb[edit]

eltűnt

  1. third-person singular indicative past indefinite of eltűnik

Participle[edit]

eltűnt

  1. past participle of eltűnik

Adjective[edit]

eltűnt (not comparable)

  1. missing
    az eltűnt személythe missing person

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative eltűnt eltűntek
accusative eltűntet eltűnteket
dative eltűntnek eltűnteknek
instrumental eltűnttel eltűntekkel
causal-final eltűntért eltűntekért
translative eltűntté eltűntekké
terminative eltűntig eltűntekig
essive-formal eltűntként eltűntekként
essive-modal
inessive eltűntben eltűntekben
superessive eltűntön eltűnteken
adessive eltűntnél eltűnteknél
illative eltűntbe eltűntekbe
sublative eltűntre eltűntekre
allative eltűnthöz eltűntekhez
elative eltűntből eltűntekből
delative eltűntről eltűntekről
ablative eltűnttől eltűntektől
non-attributive
possessive - singular
eltűnté eltűnteké
non-attributive
possessive - plural
eltűntéi eltűntekéi

Further reading[edit]

  • eltűnt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • eltűnt in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)