emírség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

emír +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛmiːrʃeːɡ]
  • Hyphenation: emír‧ség

Noun[edit]

emírség (plural emírségek)

  1. emirate

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative emírség emírségek
accusative emírséget emírségeket
dative emírségnek emírségeknek
instrumental emírséggel emírségekkel
causal-final emírségért emírségekért
translative emírséggé emírségekké
terminative emírségig emírségekig
essive-formal emírségként emírségekként
essive-modal
inessive emírségben emírségekben
superessive emírségen emírségeken
adessive emírségnél emírségeknél
illative emírségbe emírségekbe
sublative emírségre emírségekre
allative emírséghez emírségekhez
elative emírségből emírségekből
delative emírségről emírségekről
ablative emírségtől emírségektől
Possessive forms of emírség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. emírségem emírségeim
2nd person sing. emírséged emírségeid
3rd person sing. emírsége emírségei
1st person plural emírségünk emírségeink
2nd person plural emírségetek emírségeitek
3rd person plural emírségük emírségeik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]