engesztelése

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

engesztelés (appeasement) +‎ -e (possessive suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛŋɡɛstɛleːʃɛ]
  • Hyphenation: en‧gesz‧te‧lé‧se

Noun[edit]

engesztelése

  1. third-person singular single-possession possessive of engesztelés

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative engesztelése
accusative engesztelését
dative engesztelésének
instrumental engesztelésével
causal-final engeszteléséért
translative engesztelésévé
terminative engeszteléséig
essive-formal engeszteléseként
essive-modal engeszteléséül
inessive engesztelésében
superessive engesztelésén
adessive engesztelésénél
illative engesztelésébe
sublative engesztelésére
allative engeszteléséhez
elative engeszteléséből
delative engeszteléséről
ablative engesztelésétől
non-attributive
possessive - singular
engeszteléséé
non-attributive
possessive - plural
engesztelésééi