erélyes

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

erély +‎ -es

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛreːjɛʃ]
  • Hyphenation: eré‧lyes

Adjective[edit]

erélyes (comparative erélyesebb, superlative legerélyesebb)

  1. firm, determined, energetic

Declension[edit]

Inflection of erélyes
singular plural
nominative erélyes erélyesek
accusative erélyeset
erélyest
erélyeseket
dative erélyesnek erélyeseknek
instrumental erélyessel erélyesekkel
causal-final erélyesért erélyesekért
translative erélyessé erélyesekké
terminative erélyesig erélyesekig
essive-formal erélyesként erélyesekként
essive-modal
inessive erélyesben erélyesekben
superessive erélyesen erélyeseken
adessive erélyesnél erélyeseknél
illative erélyesbe erélyesekbe
sublative erélyesre erélyesekre
allative erélyeshez erélyesekhez
elative erélyesből erélyesekből
delative erélyesről erélyesekről
ablative erélyestől erélyesektől

Derived terms[edit]

See also[edit]