erózió
Hungarian
Etymology
Borrowed from Latin erosio[1], derived from ērōdō.
Pronunciation
Noun
erózió (plural eróziók)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | erózió | eróziók |
| accusative | eróziót | eróziókat |
| dative | eróziónak | erózióknak |
| instrumental | erózióval | eróziókkal |
| causal-final | erózióért | eróziókért |
| translative | erózióvá | eróziókká |
| terminative | erózióig | eróziókig |
| essive-formal | erózióként | eróziókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | erózióban | eróziókban |
| superessive | erózión | eróziókon |
| adessive | eróziónál | erózióknál |
| illative | erózióba | eróziókba |
| sublative | erózióra | eróziókra |
| allative | erózióhoz | eróziókhoz |
| elative | erózióból | eróziókból |
| delative | erózióról | eróziókról |
| ablative | eróziótól | erózióktól |
| non-attributive possessive - singular |
erózióé | erózióké |
| non-attributive possessive - plural |
erózióéi | eróziókéi |
| Possessive forms of erózió | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | erózióm | erózióim |
| 2nd person sing. | eróziód | erózióid |
| 3rd person sing. | eróziója | eróziói |
| 1st person plural | eróziónk | erózióink |
| 2nd person plural | eróziótok | erózióitok |
| 3rd person plural | eróziójuk | erózióik |
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN