erkölcsi

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

erkölcs +‎ -i

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈɛrkølt͡ʃi/
  • (file)
  • Hyphenation: er‧köl‧csi

Adjective[edit]

erkölcsi (not comparable)

  1. moral, ethical

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative erkölcsi erkölcsiek
accusative erkölcsit erkölcsieket
dative erkölcsinek erkölcsieknek
instrumental erkölcsivel erkölcsiekkel
causal-final erkölcsiért erkölcsiekért
translative erkölcsivé erkölcsiekké
terminative erkölcsiig erkölcsiekig
essive-formal erkölcsiként erkölcsiekként
essive-modal
inessive erkölcsiben erkölcsiekben
superessive erkölcsin erkölcsieken
adessive erkölcsinél erkölcsieknél
illative erkölcsibe erkölcsiekbe
sublative erkölcsire erkölcsiekre
allative erkölcsihez erkölcsiekhez
elative erkölcsiből erkölcsiekből
delative erkölcsiről erkölcsiekről
ablative erkölcsitől erkölcsiektől

Derived terms[edit]