etikus

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from German etisch.[1] With Latinate -ikus ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛtikuʃ]
  • Hyphenation: eti‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

[edit]

etikus (comparative etikusabb, superlative legetikusabb)

  1. ethical
    Synonyms: becsületes, erkölcsös, tisztességes, korrekt

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative etikus etikusak
accusative etikusat etikusakat
dative etikusnak etikusaknak
instrumental etikussal etikusakkal
causal-final etikusért etikusakért
translative etikussá etikusakká
terminative etikusig etikusakig
essive-formal etikusként etikusakként
essive-modal
inessive etikusban etikusakban
superessive etikuson etikusakon
adessive etikusnál etikusaknál
illative etikusba etikusakba
sublative etikusra etikusakra
allative etikushoz etikusakhoz
elative etikusból etikusakból
delative etikusról etikusakról
ablative etikustól etikusaktól
non-attributive
possessive - singular
etikusé etikusaké
non-attributive
possessive - plural
etikuséi etikusakéi

Derived terms

[edit]
[edit]

See also

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]
  • etikus in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).