etikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Borrowing from German etisch with Latinized ending.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛtikuʃ]
  • Hyphenation: eti‧kus

Adjective[edit]

etikus (comparative etikusabb, superlative legetikusabb)

  1. ethical

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative etikus etikusak
accusative etikusat etikusakat
dative etikusnak etikusaknak
instrumental etikussal etikusakkal
causal-final etikusért etikusakért
translative etikussá etikusakká
terminative etikusig etikusakig
essive-formal etikusként etikusakként
essive-modal
inessive etikusban etikusakban
superessive etikuson etikusakon
adessive etikusnál etikusaknál
illative etikusba etikusakba
sublative etikusra etikusakra
allative etikushoz etikusakhoz
elative etikusból etikusakból
delative etikusról etikusakról
ablative etikustól etikusaktól

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

See also[edit]

References[edit]