füstölő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

füstölő

Etymology[edit]

present participle of füstöl

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfyʃtøløː]
  • Hyphenation: füs‧tö‧lő

Adjective[edit]

füstölő

  1. smoking

Noun[edit]

füstölő ‎(plural füstölők)

  1. incense

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative füstölő füstölők
accusative füstölőt füstölőket
dative füstölőnek füstölőknek
instrumental füstölővel füstölőkkel
causal-final füstölőért füstölőkért
translative füstölővé füstölőkké
terminative füstölőig füstölőkig
essive-formal füstölőként füstölőkként
essive-modal
inessive füstölőben füstölőkben
superessive füstölőn füstölőkön
adessive füstölőnél füstölőknél
illative füstölőbe füstölőkbe
sublative füstölőre füstölőkre
allative füstölőhöz füstölőkhöz
elative füstölőből füstölőkből
delative füstölőről füstölőkről
ablative füstölőtől füstölőktől
Possessive forms of füstölő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. füstölőm füstölőim
2nd person sing. füstölőd füstölőid
3rd person sing. füstölője füstölői
1st person plural füstölőnk füstölőink
2nd person plural füstölőtök füstölőitek
3rd person plural füstölőjük füstölőik