főkör

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

+‎ kör

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈføːkør]
  • Hyphenation: fő‧kör

Noun[edit]

főkör (plural főkörök)

  1. (geometry) great circle

Declension[edit]

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative főkör főkörök
accusative főkört főköröket
dative főkörnek főköröknek
instrumental főkörrel főkörökkel
causal-final főkörért főkörökért
translative főkörré főkörökké
terminative főkörig főkörökig
essive-formal főkörként főkörökként
essive-modal
inessive főkörben főkörökben
superessive főkörön főkörökön
adessive főkörnél főköröknél
illative főkörbe főkörökbe
sublative főkörre főkörökre
allative főkörhöz főkörökhöz
elative főkörből főkörökből
delative főkörről főkörökről
ablative főkörtől főköröktől
Possessive forms of főkör
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. főköröm főköreim
2nd person sing. főköröd főköreid
3rd person sing. főköre főkörei
1st person plural főkörünk főköreink
2nd person plural főkörötök főköreitek
3rd person plural főkörük főköreik