főoltár

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

(main) +‎ oltár (altar)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈføːoltaːr]
  • Hyphenation: fő‧ol‧tár

Noun[edit]

főoltár (plural főoltárok)

  1. high altar

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative főoltár főoltárok
accusative főoltárt főoltárokat
dative főoltárnak főoltároknak
instrumental főoltárral főoltárokkal
causal-final főoltárért főoltárokért
translative főoltárrá főoltárokká
terminative főoltárig főoltárokig
essive-formal főoltárként főoltárokként
essive-modal
inessive főoltárban főoltárokban
superessive főoltáron főoltárokon
adessive főoltárnál főoltároknál
illative főoltárba főoltárokba
sublative főoltárra főoltárokra
allative főoltárhoz főoltárokhoz
elative főoltárból főoltárokból
delative főoltárról főoltárokról
ablative főoltártól főoltároktól
Possessive forms of főoltár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. főoltárom főoltáraim
2nd person sing. főoltárod főoltáraid
3rd person sing. főoltára főoltárai
1st person plural főoltárunk főoltáraink
2nd person plural főoltárotok főoltáraitok
3rd person plural főoltáruk főoltáraik