főtér

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: foter, fōter, and føter

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

+‎ tér

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈføːteːr]
  • Hyphenation: fő‧tér

Noun

[edit]

főtér (plural főterek)

  1. main square (a central open area in a city, town or village)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative főtér főterek
accusative főteret főtereket
dative főtérnek főtereknek
instrumental főtérrel főterekkel
causal-final főtérért főterekért
translative főtérré főterekké
terminative főtérig főterekig
essive-formal főtérként főterekként
essive-modal
inessive főtérben főterekben
superessive főtéren főtereken
adessive főtérnél főtereknél
illative főtérbe főterekbe
sublative főtérre főterekre
allative főtérhez főterekhez
elative főtérből főterekből
delative főtérről főterekről
ablative főtértől főterektől
non-attributive
possessive - singular
főtéré főtereké
non-attributive
possessive - plural
főtéréi főterekéi
Possessive forms of főtér
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. főterem főtereim
2nd person sing. főtered főtereid
3rd person sing. főtere főterei
1st person plural főterünk főtereink
2nd person plural főteretek főtereitek
3rd person plural főterük főtereik

Further reading

[edit]
  • főtér in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN