falcsont

Hungarian

falcsont (shown in green)

Etymology

fal (“wall; parietal”) +‎ csont (“bone”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɒlt͡ʃont]
• Hyphenation: fal‧csont

Noun

falcsont (plural falcsontok)

1. (anatomy) parietal bone (either of two bones that together form the sides and top of the skull)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	falcsont	falcsontok
accusative	falcsontot	falcsontokat
dative	falcsontnak	falcsontoknak
instrumental	falcsonttal	falcsontokkal
causal-final	falcsontért	falcsontokért
translative	falcsonttá	falcsontokká
terminative	falcsontig	falcsontokig
essive-formal	falcsontként	falcsontokként
essive-modal	—	—
inessive	falcsontban	falcsontokban
superessive	falcsonton	falcsontokon
adessive	falcsontnál	falcsontoknál
illative	falcsontba	falcsontokba
sublative	falcsontra	falcsontokra
allative	falcsonthoz	falcsontokhoz
elative	falcsontból	falcsontokból
delative	falcsontról	falcsontokról
ablative	falcsonttól	falcsontoktól
non-attributive possessive - singular	falcsonté	falcsontoké
non-attributive possessive - plural	falcsontéi	falcsontokéi

Possessive forms of falcsont
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	falcsontom	falcsontjaim
2nd person sing.	falcsontod	falcsontjaid
3rd person sing.	falcsontja	falcsontjai
1st person plural	falcsontunk	falcsontjaink
2nd person plural	falcsontotok	falcsontjaitok
3rd person plural	falcsontjuk	falcsontjaik

Further reading

• falcsont in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• falcsont in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)