fanatikus
Hungarian
Etymology
From Latin fānāticus (“divinely inspired, frenzied”), from fānum (“temple”).[1] With -ikus ending.
Pronunciation
Adjective
fanatikus (comparative fanatikusabb, superlative legfanatikusabb)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | fanatikus | fanatikusak |
| accusative | fanatikusat | fanatikusakat |
| dative | fanatikusnak | fanatikusaknak |
| instrumental | fanatikussal | fanatikusakkal |
| causal-final | fanatikusért | fanatikusakért |
| translative | fanatikussá | fanatikusakká |
| terminative | fanatikusig | fanatikusakig |
| essive-formal | fanatikusként | fanatikusakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | fanatikusban | fanatikusakban |
| superessive | fanatikuson | fanatikusakon |
| adessive | fanatikusnál | fanatikusaknál |
| illative | fanatikusba | fanatikusakba |
| sublative | fanatikusra | fanatikusakra |
| allative | fanatikushoz | fanatikusakhoz |
| elative | fanatikusból | fanatikusakból |
| delative | fanatikusról | fanatikusakról |
| ablative | fanatikustól | fanatikusaktól |
| non-attributive possessive - singular |
fanatikusé | fanatikusaké |
| non-attributive possessive - plural |
fanatikuséi | fanatikusakéi |
Synonyms
Derived terms
See also
See also
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN