felbujtó

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

present participle of felbujt

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfɛlbujtoː]
  • Hyphenation: fel‧buj‧tó

Noun[edit]

felbujtó (plural felbujtók)

  1. instigator

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative felbujtó felbujtók
accusative felbujtót felbujtókat
dative felbujtónak felbujtóknak
instrumental felbujtóval felbujtókkal
causal-final felbujtóért felbujtókért
translative felbujtóvá felbujtókká
terminative felbujtóig felbujtókig
essive-formal felbujtóként felbujtókként
essive-modal
inessive felbujtóban felbujtókban
superessive felbujtón felbujtókon
adessive felbujtónál felbujtóknál
illative felbujtóba felbujtókba
sublative felbujtóra felbujtókra
allative felbujtóhoz felbujtókhoz
elative felbujtóból felbujtókból
delative felbujtóról felbujtókról
ablative felbujtótól felbujtóktól
Possessive forms of felbujtó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. felbujtóm felbujtóim
2nd person sing. felbujtód felbujtóid
3rd person sing. felbujtója felbujtói
1st person plural felbujtónk felbujtóink
2nd person plural felbujtótok felbujtóitok
3rd person plural felbujtójuk felbujtóik