fióka

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: fioka

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

fi +‎ -óka

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfiʲoːkɒ]
  • Hyphenation: fi‧ó‧ka

Noun[edit]

fióka ‎(plural fiókák)

  1. nestling, young (of a bird)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative fióka fiókák
accusative fiókát fiókákat
dative fiókának fiókáknak
instrumental fiókával fiókákkal
causal-final fiókáért fiókákért
translative fiókává fiókákká
terminative fiókáig fiókákig
essive-formal fiókaként fiókákként
essive-modal
inessive fiókában fiókákban
superessive fiókán fiókákon
adessive fiókánál fiókáknál
illative fiókába fiókákba
sublative fiókára fiókákra
allative fiókához fiókákhoz
elative fiókából fiókákból
delative fiókáról fiókákról
ablative fiókától fiókáktól
Possessive forms of fióka
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fiókám fiókáim
2nd person sing. fiókád fiókáid
3rd person sing. fiókája fiókái
1st person plural fiókánk fiókáink
2nd person plural fiókátok fiókáitok
3rd person plural fiókájuk fiókáik

Derived terms[edit]