forradalmár
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
forradalom + -ár
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
forradalmár (plural forradalmárok)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | forradalmár | forradalmárok |
| accusative | forradalmárt | forradalmárokat |
| dative | forradalmárnak | forradalmároknak |
| instrumental | forradalmárral | forradalmárokkal |
| causal-final | forradalmárért | forradalmárokért |
| translative | forradalmárrá | forradalmárokká |
| terminative | forradalmárig | forradalmárokig |
| essive-formal | forradalmárként | forradalmárokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | forradalmárban | forradalmárokban |
| superessive | forradalmáron | forradalmárokon |
| adessive | forradalmárnál | forradalmároknál |
| illative | forradalmárba | forradalmárokba |
| sublative | forradalmárra | forradalmárokra |
| allative | forradalmárhoz | forradalmárokhoz |
| elative | forradalmárból | forradalmárokból |
| delative | forradalmárról | forradalmárokról |
| ablative | forradalmártól | forradalmároktól |
| non-attributive possessive - singular |
forradalmáré | forradalmároké |
| non-attributive possessive - plural |
forradalmáréi | forradalmárokéi |
| Possessive forms of forradalmár | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | forradalmárom | forradalmáraim |
| 2nd person sing. | forradalmárod | forradalmáraid |
| 3rd person sing. | forradalmára | forradalmárai |
| 1st person plural | forradalmárunk | forradalmáraink |
| 2nd person plural | forradalmárotok | forradalmáraitok |
| 3rd person plural | forradalmáruk | forradalmáraik |
Further reading[edit]
- forradalmár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN