foul play

English

Noun

foul play (uncountable)

1. Unfair, unethical, or criminal behavior, especially of a malicious or violent nature.
   • 1885: Robert Louis Stevenson, The Strange Case of Dr. Jekyll & Mr. Hyde

     "I think there's been foul play," said Poole, hoarsely.

2. Any violation of rules.

Translations

unfair, unethical, or criminal behavior

• Chinese:

  Mandarin: 犯規行為／犯规行为, 犯规行为 (fànguī xíngwéi)

• Finnish: vilunkipeli (fi)
• French: mauvais coup m, coup tordu (fr) m, coup bas (fr) m, acte de malfaisance f
• German: Foulspiel (de) n, Foul Play n
• (deprecated template usage) {{trans-mid}}
• Hungarian: bűncselekmény (hu), erőszak (hu), idegenkezűség
• Japanese: ファウル (ja) (fauru), 不法行為 (ja) (ふほうこうい, fuhō kōi)
• Russian: нече́стная игра́ f (nečéstnaja igrá), гря́зная игра́ f (grjáznaja igrá), гру́бая игра́ f (grúbaja igrá), игра́ не по пра́вилам f (igrá ne po právilam)
• Spanish: juego sucio m

violation of rules

• Chinese:

  Mandarin: 違反規則／违反规则, 违反规则 (wéifǎn guīzé)

• Finnish: vilppi (fi)
• French: faute (fr) f, infraction (fr) f
• German: Verletzung der Regeln f
• (deprecated template usage) {{trans-mid}}
• Hungarian: szabálytalanság (hu), tisztességtelenség, becstelenség (hu), csalás (hu)
• Japanese: 不正行為 (ふせいこうい, fusei kōi)
• Russian: наруше́ние пра́вил n (narušénije právil)
• Spanish: juego sucio m

See also

• crime
• fraud